MI A SZÍVRITMUS-VÁLTOZÉKONYSÁG?
A szívritmus változékonyság (angolul: Heart Rate Variability, továbbiakban: HRV) az egyes szívütések között eltelt időt méri, amikor a test nyugalmi helyzetben van.
Magunk is tudjuk tesztelni ezt a jelenséget. Üljünk le nyugalmi állapotban egy székre, helyezzük a jobb csuklónkra a bal kezünk mutató- és középső ujját. Ha finoman elkezded csúsztatni a csukló alatti részen az ujjaidat, észre fogod venni a pulzusod lüktetését. Megvan?
Lélegezz be egy nagyot szép lassan, majd engedd ki a levegőt! Ezt ismételd meg párszor. Érezted a különbséget? A szívritmus belégzéskor felgyorsul, kilégzéskor lelassul. Ez a ritmuskülönbség a HRV, vagyis a szívritmus-változékonyság. Ez egy teljesen normális jelenség, ami egy szuper jó dolog.
Minél jobb a szívritmus-változékonyságunk, annál nagyobb esélyünk van túlélni egy szívinfarktust. (1)
Az állóképességi elit sportolóknál már egy jól bevett módszer, hogy az edzés alatti terhelést és az egészségügyi állapotot HRV méréssel vizsgálják ki, ugyanis szoros kapcsolat áll a szív- és érrendszerünk helyes működése és a szívritmus-változékonyság között. (2)
HRV JAVÍTÁSA LEVELES ZÖLDEKKEL
Mit tehetünk azért, hogy javítsuk saját egészségünket? Az Amerikai Journal of Clinical Nutrition-ben egy mérföldkőnek számító cikket publikáltak, amelyben azt a következtetést vonták le, hogy van néhány olyan élelmiszer, amely jelentősen javíthatja a szívritmus-változékonyságot. (3) Ezek közé tartoznak a sötét leveles zöldek.
A leveles zöldek fogyasztása jelentősen képes javítani a szív- és érrendszerünk működését. A tanulmányok szerint heti 3,5 adag esetén már 67%-kal csökkenhet a szívroham kockázata! (4)
A döntés a mi kezünkben van. Válassz olyan ételeket, amelyek segítenek megelőzni a bajt! Válassz olyan ételeket, amelyek segítenek a sportteljesítményedet növelni! Tanuld meg, mit lehet enni, és mit nem! Ha nem megy, kérj tapasztalt szakértőtől tanácsot!
MÁR KEZDD GYEREKKORBAN!
Az étrendi karotinoidok egészségügyi előnyökkel járnak a betegségek kockázatának csökkentésében: különösen a rákos betegségeknél és a szem betegségeinél. (5) Az ilyen típusú karotinoidok a béta-karotin, a likopin, a lutein és a zeaxantin. A lutein és a zeaxantin viszonylag nagy mennyiségben található a petrezselyemben és a spenótban. (6)
Azoknál a gyerekeknél és serdülőknél, akiknek alacsony a fillokinon bevétele (a fillokinon a véralvadásban fontos szerepet betöltő K-vitaminok közé tartozó K₁-vitamin), veszélyeztettek lehetnek megnagyobbodott szívbillentyű betegségben, írja egy friss 2017-es tanulmány a Journal of Nutrition hasábjain. A kutatók 766 résztvevőnek vizsgálták az étrendjét egészen 14 évtől 18 éves korig bezárólag. Amikor összehasonlították azon étrendet, aminek magas volt a K-vitamin bevitele (spenót, káposzta és más leveles zöldek), olyan táplálkozási étrenddel, ahol alacsonyabb volt a leveles zöldek fogyasztása, megfigyelték az érrendszeri szerkezetben történő funkcionális változásokat. Az ilyen típusú érrendszeri változásokat általában olyan felnőtteknél észlelnek tipikusan, akiknél emelkedett vérnyomást és más szívbetegségeket diagnosztizálnak. Ezért a tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy a gyerekeknél és serdülőknél előforduló szív- és érrendszeri problémák időben történő kezelésére és megelőzésére a legjobb, ha leveles zöldeket fogyasztanak. (7)
HOGYAN TOVÁBB?
Szeretnél kirobbanó formában lenni? Kíváncsi vagy, hogyan lehet természetes módon növelni a teljesítményedet? Most megtudhatod, ha letöltöd az ingyenes e-könyvemet. Összegyűjtöttem neked azokat az ételeket, amik segítenek, hogy szuper formában legyél minden edzésen! 47 darab kutatási eredmény összegezve.
Részletes és tudományosan bizonyított válaszokat a Teljesítményfokozó növényi ételek című e-könyvemben találod meg, amit most ingyen letölthetsz. Csinálj egy 4 hetes próbát, nincs veszíteni valód!
Hivatkozások
(1) Heikki V. Huikuri, Phyllis K. Stein (2012): Clinical Application of Heart Rate Variability after Acute Myocardial Infarction. Frontiers in Physiology. 3: 41. (2) Y. Ke-Tien (2012): Effects of Cardiovascular Endurance Training Periodization on Aerobic performance and Stress Modulation in Rugby Athletes. Life Science Journal. 9(2): 1218-1225. (3) S. K. Park, K. L. Tucker, M. S. O’Neill, D. Sparrow, P. S. Vokonas, H. Hu, J. Schwartz (2009): Fruit, vegetable, and fish consumption and heart rate variability: the Veterans Administration Normative Aging Study. The American Journal of Clinical Nutrition. 89(3): 778-786. (4) T. Rastogi, K. S. Reddy, M. Vaz, D. Spiegelman, D. Prabhakaran, W. C. Willett, M. J. Stampfer, A. Ascherio (2004): Diet and risk of ischemic heart disease in India. The American Journal of Clinical Nutrition. 79(4): 582-592 (5) E. J. Johnson (2002): The role of carotenoids in human health. Nutrition in Clinical Care. 5(2): 56-65. (6) El-Sayed M. Abdel-Aal, Humayoun Akhtar, Khalid Zaheer, Rashida Ali (2013): Dietary Sources of Lutein and Zeaxanthin Carotenoids and Their Role in Eye Health. Nutrients. 5(4): 1169–1185. (7) M. K. Douthit, M. E. Fain, J. T. Nguyen, [et all] (2017): Phylloquinone intake is associated with cardiac structure and function in adolescents. Journal of Nutrition. 147: 1960-1967.
Szerző: V. Balázs
Comments